A Csodagoló Lovas Baráti Kör jó pár éve működik jelenlegi pilisszántói telephelyén. A 2020-as évben egy átalakuláson ment át, így nyerte el a mai felállását. Igazából nem dolgozom iskolalovakkal, mivel az összes ló egy-egy tulajdonoshoz tartozik. Dr Tóth Krisztina és Sövér Kriszti támogatásával karöltve ez egy baráti közösség, ahol a fő cél hogy, a lovak és az emberek is jól erezzék magukat, ehhez elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet és odafigyelés.
A Pilisszántó határában található kis tanya biztosítja a lovak és lovasok számára a megfelelő környezetet. A lovak napközben tágas legelőkön, ménesi tartásban, este boxokban töltik mindennapjaikat. A lovasok számára egy 20×40-es homokos páya és egy körkarám biztosítja a benti lovaglást, a Pilis gyönyörű vidéke a tereplovasok keresett célpontja. A diófák hűs árnyéka, és a fedett „Libaház” és a nyerges az év minden szakaszában helyet biztosít a lovaglás előtt és/vagy utáni pihenésnek.
Jelenleg 8 ló segíti munkámat amelyek között vannak pónik, kislovak és nagyobb méretű lovaink is, mindenféle tudásszinthez mérten.
Célom hogy az ide érkező lovasok és kísérőik az itt töltött időben teljes mértékben ki tudjanak kapcsolódni. Ki a fa árnyékában, ki pedig lóháton.
Néhány szó rólam…
Egészen kiskorom óta különös kapcsolat fűzött a lovakhoz. Egy egyetemi tanárom szavaival élve „genetikailag fertőzött vagyok lóval. Nagy szerencsémre 1999-től nyaraimat a dunaszigeti Szelle Lovasudvarban tölthettem, ahol Kornél bácsi kezei alatt rengeteget tanultam, mind a lovaglásról, mind a lovakkal való bánásmódról.
2008-ban jelentkeztem a Testnevelési Egyetem Lovaskultóra Oktató szakára, amit 2011-ben el is végeztem. Itt találkoztam Liliannal akivel közösen kezdtük el a Csodagoló Lovasisikola építését. 2019 szeptemberében elváltak útjaink, így nyerte el mai formáját a Csodagoló Lovas Baráti Kör.